Nemzetközi pénznemek: Részletes eligazítás magyar olvasóknak

Napjaink összefüggő világában a valuták ismerete többé nem csak a pénzügyi szakemberek privilégiuma. Legyen szó nyaralásról, webshopokban rendelünk külföldi e-shopokban, vagy pusztán szeretnénk értelmezni a gazdasági fejleményeket, a különböző valuták ismerete nélkülözhetetlen.

Országunk vonatkozásában, amely európai uniós országként mélyen beágyazódott a nemzetközi gazdasági rendszerbe, kiemelt jelentőségű, hogy lakosai tudjanak a régió és a világ meghatározó fizetőeszközeivel.

A forint kurzusa állandóan alakul, és ez azonnal kihat életvitelünkre. Az üzemanyag költsége, az importált termékek díja, még a nyaralásunk kiadásai is attól is függ, hogyan áll a magyar valuta más devizákhoz képest.

E tanulmányban górcső alá vesszük a magyar forint státuszát, valamint megismerkedünk a szomszédos országok és több jelentős világvaluta sajátosságaival, hogy mélyebben felfoghasson a pénzügyi világ logikája.

A magyar forint (HUF)

A magyar forint 1946 augusztusában lépett a helyébe a pengőt, amely példa nélküli hiperinflációjának áldozata lett. A forint elnevezést a középkori fiorino aranypénzről, a fiorinóról örökölte, amely egykor széles körben elterjedt volt az öreg kontinensen, és Magyarországon is közlekedett.

Manapság 200, 500, 1000, 2000, 5000, 10000 és 20000 forintos papírpénzek vannak használatban, valamint öt, tíz, húsz, ötven, száz és kétszáz forintos korongok. A bankjegyeken magyar történelmi személyiségek, monarchák és államférfiak portréi szerepelnek, a másik oldalon pedig jelentős magyar építészeti emlékek találhatók.

Az elmúlt évtizedben a forint kurzusa nagy változékonyságot tapasztalhatunk. Az euróval szembeni árfolyam rendszerint háromszázhatvan és négyszázhúsz forint között változik, azonban akadtak periódusok, amikor ettől eltérő értéken állt. A dollárral szemben pedig általában háromszázharminc és háromszáznyolcvan forint közötti zónában változik.

Az euroövezeti belépés már hosszú évek óta téma, de konkrét dátum még nem került meghatározásra. A csatlakozás feltételeit rögzítő maastrichti követelmények beteljesítése és a megfelelő makrogazdasági egyensúly elérése komoly feladatot jelent.

Szomszédos és regionális valuták

Román lej (RON)

A román lej a mellettünk fekvő Románia nemzeti valutája. A “lej” elnevezés az oroszlán szót jelenti a román nyelvben, amely a holland leeuwendaalder fizetőeszközből származik. A jelenlegi román lejt 2005-ben került bevezetésre, amikor a régi lejt tízezresével váltották át új valutára a folyamatos infláció miatt.

Egy román lej jelenleg hozzávetőlegesen hetvenöt-nyolcvanöt forintot ér, bár ez az árfolyam természetesen változik. Románia és Magyarország között szoros üzleti relációk fejlődtek ki az elmúlt évtizedek során.

Magyar cégek sokasága tevékenykedik Romániában, és vice versa, ennélfogva a két ország közötti üzleti forgalom és munkavállalói mobilitás miatt sokan kapcsolatba kerülnek a lejjel. Erdély magyar lakossága számára pedig mindennapi használatú pénznem.

Románia szintén az Európai Unió része, és szándékai szerint húszhuszonkilencre kívánja bevezetni az közös európai fizetőeszközt.

Cseh korona (CZK)

A cseh korona Csehország kiegyensúlyozott és biztonságos fizetőeszköze, amely az ország 1993-as függetlenné válásakor született meg Csehszlovákia szétválásakor.

A korona elnevezéséből is kiviláglik, hogy történelmi múltja van a k.u.k. időszakba nyúlnak vissza.

Egyetlen cseh korona értéke nagyjából 16 és 18 forint között mozog. Csehország gazdasága az egyik legdinamikusabb a régióban, ami a korona állandóságában is visszaköszön.

A cseh valuta meglehetősen stabil és megbízható, ami azzal magyarázható, hogy az ország export által hajtott gazdasággal bír, számottevő német invesztíciókkal és modern autóipari szektorral.

Csehország előnyben részesített irány a magyar turisták körében – Prága, a “száz tornyú főváros” évente több százezer magyar látogatót csábít.

A kis távolság, a kultúrális párhuzamok és a V4-es együttműködés mind segítik a két ország erős gazdasági kötelékeihez.

Érdemes megemlíteni, hogy habár Csehország eleget tesz az euró bevezetéséhez kötelező mércéknek, az ország egyelőre nem szándékozik a közeljövőben az euróra való áttérést, főként politikai és gazdasági szempontok miatt. Ha érdekli a téma a csehország pénzneme, követheti a linket https://hungary-kaszino.com/currencies/czech-koruna/. Ezt a cikket szakértői csapatunk írta, melynek vezetője a Robert Kovács.

Lengyel zloty (PLN)

A lengyel zloty eredete a tizennegyedik századig vezethető vissza, amikor is az arany jelentésű “złoto” kifejezésből alakult ki. A jelenlegi zlotyt 1995-ös évben implementálták a hiperinfláció legyőzése után, amikor 10000 régi zlotyt váltottak egy új zlotyra.

A zloty árfolyama rendszerint 95 és 110 forint között mozog. Lengyelország az Európai Unió egyik legfontosabb tagja, számottevő gazdasági képességekkel.

A V4-es együttműködés struktúrájában (Visegrádi Négyek) a négy ország intenzíven kollaborál gazdasági és politikai kérdésekben.

A magyar-lengyel gazdasági relációk {hagyományosan erősek|történelmileg szilárdak|tradicionálisan intenzívek|régóta szoros és sok magyar cég tért be Lengyelországban.

A zloty meglehetősen kiegyensúlyozott valuta, jóllehet természetszerűleg érzékeny a nemzetközi gazdasági fluktuációkra.

Lengyelország is nem vezette be az euróvalutát, a tény ellenére, hogy az Európai Unióhoz való taggá váláskor kötelezettséget vállalt ennek lehetőségét. Az ország ragaszkodik saját devizapolitikájának megőrzéséhez.

Ukrán hrivnya (UAH)

Az ukrán hrivnya 1996-ban lépett helyébe az ukrán kuponkarbovaneczot, amely tranzitdevizaként szolgált a Szovjetunió felbomlása után. A “hrivnya” név egy középkori mértékegységből származik, amelyet arany és ezüst lemérésére vettek igénybe.

A hrivnya piaci értéke az elmúlt periódusban drasztikus módosulásokon esett át. A kétezertizennégyes fejlemények után, majd kiváltképp a kétezerhuszonkettőben elkezdődött konfliktus miatt a valuta súlyos értékvesztésen esett át.

Mostanság egy hrivnya nagyjából kilenc-tizenegy forintot ér, de ez az árfolyam nagyon változékony a geopolitikai helyzet miatt.

Magyarország és Ukrajna között kulturális és történelmi viszonyok állnak fenn, kiváltképp a kárpátaljai magyar közösség révén.

A kereskedelmi viszonyok szintén jelentősek voltak a konfliktus kezdete előtt. Az ukrán közgazdaság mostani állapota súlyos problémákkal küzdő, és a hrivnya szilárdága nagymértékben függ a nemzetközi pénzügyi dopingtól és a geopolitikai helyzet fejlődésétől.

Az ukrán központi bank mindent megtesz a valuta állandóságának biztosításáért a nehéz körülmények ellenére.

Világvaluták

Svéd korona (SEK)

A svéd korona Svédország nemzeti valutája 1873 óta, amikor a Skandináv Monetáris Unió keretében implementálták. Svédország gazdasága fejlett és kiegyensúlyozott, amelyet innováció, erős jóléti állam és sikeres nemzetközi cégek határoznak meg.

Egy svéd korona jelenleg kb. 35-40 forintot ér. Svédország ugyan az Európai Unió tagországa, de referendumon visszautasította az euró implementálását 2003-ban, és azóta megtartotta saját fizetőeszközét.

Ez megengedi az ország számára, hogy önálló pénzügypolitikát működtessen, amely alkalmazkodóbban tud reagálni a nemzeti gazdaság igényeire.

A svéd út, amely kombinálja a piacgazdaságot az erős szociális háló biztosításával, nemzetközileg hírneves és tisztelet. Ez a stabilitás manifesztálódik a koronában is, amely az egyik legmegbízhatóbb európai valuta.

Rengeteg magyar állampolgár is találkozik a svéd koronával, bármely IKEA bevásárlásról, svédországi employment vagy turistalátogatásról.

Izraeli sékel (ILS)

Az izraeli sékel 1985-ben került bevezetésre a hiperinfláció legyőzésére, amikor a régi sékelt helyettesítették. A sékel bibliai eredetű pénznem, amely az ókorban is használatban volt.

Az izraeli sékel értéke körülbelül száz-száztíz forint között ingadozik. Izrael közgazdasága extrém fejlett és innovatív, amelyet sokszor “high-tech nemzetnek” titulálnak.

Az ország a high-tech szektor, az medicina, a agrárium és a információbiztonság dimenzióiban nemzetközi élcsapat.

Magyarország és Izrael között történelmileg pozitív gazdasági kapcsolatok állnak fenn. Izraeli pénzek folynak be Magyarországra, elsősorban a tech szektorban, és sok magyar turista utazik Izraelt történelmi, vallási vagy kulturális motivációkból.

A sékel stabil deviza, bár egyértelműen érzékeny a területi geopolitikai állapotra.

Japán jen (JPY)

A japán jen a globális pénzügy egyik legmeghatározóbb tartalékpénzneme és a harmadik legkereskedettebb deviza a dollár és az euró mögött. A jent 1871-es évben indították a Meiji-restauráció részeként, amikor Japán kinyitotta kapuit a világ felé.

A jen értéke általában kettőöt-három forint körül mozog, ami azt jelenti, hogy száz jen körülbelül 250-300 forintot ér.

Japán világgazdasági harmadik helyezett, fejlett technológiával, autóiparral és elektronikai iparral. A jen értékét erősen formálja a Bank of Japan monetáris politikája, amely hosszú évek óta kedvező kamatlábakkal igyekszik stimulálni a közgazdaságot.

Magyarország számára Japán fontos partner, főként az járműipari tőke terén – elég csak gondolni a Suzuki győri manufaktúrájára, amely tízezer embernek biztosít munkát. A jen stabilitása és nemzetközi elfogadottsága miatt számosan alkalmazzák befektetési célokra is.

Japán turistalátogatási irányként is egyre népszerűbb a magyarok számára.

Thai baht (THB)

A thai baht Thaiföld nemzeti valutája, amelynek múltja több mint 700 évre datálható. A modern bahtot 1928-as évben hozták forgalomba jelenlegi formájában. A “baht” kifejezés egy súlyegységre utal, amely nagyjából 15 grammnak felel meg.

Egyetlen thai baht értéke nagyjából tíz-tizenkét forint között alakul. Thaiföld az egyik legvonzóbb úti cél a magyar turisták között – évről évre tízezres nagyságrendben zarándokolnak az távol-keleti országba káprázatos strandjai, sokszínű kultúrája és vonzó árai miatt.

Bangkok, Phuket, Koh Samui és további thai helyszínek népszerűek a magyar nyaralók körében. A baht értéke relatíve kiegyensúlyozott, habár magától értetődően reagál a turisztikai változásokra, amely Thaiföld gazdaságának kulcsfontosságú szektora.

Különös, hogy Thaiföldön nagyon előrehaladott a pénzváltás infrastruktúrája, és tipikusan jobb árfolyamot lehet kapni a helyszínen, mint Magyarországon.

Sokan ajánlják, hogy csekélyebb mennyiséget vigyünk, és a fennmaradó összeget már ott váltsuk át bahtba. A thai közgazdaság lendületesen halad, és az ország az ASEAN régió egyik meghatározó gazdasági ereje.

Összegzés

A valuták terepe változatos és izgalmas. Magyarország számára, amely kis, nyitott gazdaságként működik, kiemelten fontos az devizák követése és monitorozása.

A forint értéke közvetlenül befolyásolja életminőségünket, a vásárlóképességünket és közgazdasági kilátásainkat.

Pár hasznos tipp: állandóan célszerű összehasonlítani a pénzváltók árfolyamait, mielőtt elmegyünk. A bankok és a repülőtéri váltók rendszerint kedvezőtlenebb kurzust adnak, mint a belvárosi pénzváltók.

Célszerű még limitált összeget bankóban hozni, és a maradékot már a desztinációban ATM-ből kivenni vagy átváltani.

Számos alkalommal a kártyás payment a legkedvezőbb opció, de mindig ellenőrizzük a külföldi kártyahasználat díjait.

A forint jövőbeli sorsa többféle elemtől függ: a magyar gazdaság teljesítményétől, az infláció alakulásától, a jegybank döntéseitől és nyilvánvalóan a világgazdasági kondícióktól.

Az euró implementálása továbbra is perspektíva, de ennek pontos határideje még nem világos.

Végső soron a pénzügyi tudatosság része, hogy megértsük: a valuták nem egyszerűen bankócédulák vagy digitális számok, hanem gazdaságok, nemzetek és millió ember életvitelét determináló instrumentumok.

Célszerű követni az devizaárfolyamokat, értelmezni a irányokat, és tudatosan szervezni nemzetközi utazásainkat és pénzügyi döntéseinket.